TIZENEGYEDIK FEJEZET
Őrült, nyaktörő iramban vágtattak. Tavasztól lüktető napokon át lovagoltak. A lovak röpülve nyargaltak, a mezőkön hajlongó emberek pedig kinyújtóztatták vállukat, hátukat, úgy néztek utánuk, nem voltak bizonyosak benne, mit is láttak – lovasokat vagy látomásokat.
Langyos eső áztatta sötét éjszakákon át lovagoltak, és a fekhelyükön felülő, ébredező emberek rémülten néztek körül, a torkukban és mellükben növekvő fojtó fájdalommal küszködve. Az emberek felriadtak, az ablaktáblák zörgését, a felébredt gyerekek sírását, a kutyák vonítását hallgatták. Arcukat az ablakhártyákhoz nyomták, nem voltak bizonyosak benne, mit is láttak – lovasokat vagy látomásokat.
Ebbing-szerte kezdtek történetek keringeni három démonról.
•
Ki tudja hogyan, ki tudja honnan és ki tudja milyen
