UTOLSÓ LÉLEGZETKevéssel dél előtt besétált egy család körülnézni: apa, anya és a fiuk. Aznap ők voltak az első látogatók. A múzeum sosem bonyolított nagy forgalmat, úgyhogy Alinger azon se lepődött volna meg, ha egész nap nem is jön más rajtuk kívül – mindenesetre legalább rögtön körbevezethette őket.
A ruhatárból figyelte érkezésüket. Az asszony fél lábbal még kint állt a bejárati lépcsőn, mint aki tétovázik, hogy beljebb merészkedjen-e. Kétkedő, nyűgös arccal meredt férjére a gyerek feje fölött. A férfi komoran nézett vissza rá. Már irhakabátja hajtókáján volt a keze, de mintha még nem döntötte volna el, mi legyen. Alinger százszor is látta már ezt a jelenetet. Amint az emberek átlépték a küszöböt, és bepillantottak az előtéren túli terem ravatalozói félhomályába, elbizonytalanodtak, ho
