A budapesti csapat éjjel-nappal a túszok kiszabadításán dolgozott, de erről Dunajszky és Oláh mit sem tudott.
Ők úgy érezhették, magukra maradtak. A veréseket, kínzásokat fogvatartóik videóra vették, a videókazettákat pedig eljuttatták a moszkvai magyar nagykövetségre, hogy ezzel is jelezzék: nem viccelnek. A kazettákat nem postán küldték el, hanem csecsenekből álló „futárszolgálaton” keresztül, így ha akarta volna, sem tudta volna lenyomozni a magyar csapat, honnan érkeztek a felvételek. Nem könnyítette meg a budapesti csapat dolgát, hogy formális és informális csatornákon keresztül is számtalan olyan hír kapott szárnyra, amiről kiderült, nem igaz. Egyszer a túszok haláláról is érkezett – mint később beigazolódott: fals – jelentés.
A nyilvánosság mindebből csak a színfalak előtt zajló e
