Telefoncsörgésre keltem. Ébresztő. Felültem, és rágyújtottam egy Camelre. Ja, az a kurva cigi. Nem érdekelt. Az amcsik már nem bagóznak. Megszórták a világot a szarukkal, aztán egy csapásra rettenetesen egészségesek lettek. Gyors zuhany, fogmosás, öltözés. Fekete ing, farmer, sportcipő. Mire kilépek a társalgóba, már Liat főzi a kávét. Sorban jönnek a többiek. A jó erős feketét nem rontom el sem cukorral, sem tejjel. Hangosan szürcsölve isszuk a tűzforró italt. Így szoktuk meg otthon. Nem beszélgetünk. Mindenki tudja a feladatát. Utolsó fegyverellenőrzés. Ronnal ülünk egy kocsiba, Sion és Liat a másikba. Hűvös van. Kiállunk a kocsikkal, de még van némi idő, így kiszállunk a garázs előtt, és elszívunk még egy cigit. Odaszólok Sionnak.
– Ha balul üt ki valami, a célpont nem maradhat életben
