2008
Afganisztán
Kezdem megszokni a birkát. Persze el vagyunk látva hazaival is, de nyilván abból eszünk a legtöbbet, ami itt van. Hát mit mondjak, a tevetejjel akadt problémám, de elengedtem.
Paul csak úgy falja az ételt, a másik asztalnál ücsörgő felé bökök a szememmel.
– Azzal mi van? Ismered?
Átellenben velünk egy kopaszra nyírt katona üveges szemmel bámul a tányérjába.
– Levelet kapott otthonról. A csajától. – Paul szemébe nézek, felhúzza a vállát. – Miért is nem lepődünk meg?
Na igen, tényleg nem.
Elég gyakori az ilyesmi. Ideutazol szerelmesen, számolod vissza a napokat, aztán egyszer csak jön egy levél, hogy a nő, akiért odavagy, lecserélt. Az ilyesmit a katona szerintem nem szerelmi csalódásként éli meg, hanem árulásként. Sokkal nehezebb feldolgozni, mint otthon.
Paul nem
