amelyben összevérezik az ostyát, és barátok találkoznak. És Bunzlau városára ront le az éj. Ahogy Vergilius mondja, feketén szárnyába takarva a tájat.
Június kilencedikén, Anno Domini 1429, már pirkadatkor nagy meleg köszöntött be, a nap harmadik órájában már hőség volt, a forróság szinte bénított. Gelnau, a Neisse kanyarulatánál fekvő falu lakosai, akik mindig, mindennap figyelmesen nézegették a délen magasodó Warnkoppe hegyet, június kilencedikén az árnyékban heverésztek, lustálkodva, minden iránt közömbösen.
A tompultságból kiáltás rázta fel őket. Rémületteljes kiáltás.
– A jel! A jeeel!
A legtávolabb lévő földről kiáltott egy paraszt. A Warnkoppe csúcsára mutatva kiáltott, függőleges, fekete füstoszlop tört onnan az ég felé.
*
Jemlitzben, a Zittautól délre fekvő kisvárosban a Sze
