HARMINCEGYEDIK FEJEZETAz anyja holtan feküdt a szomszéd szobában, és Lee Tourneau kissé be volt rúgva.
Csak délelőtt tíz óra volt, de a házban máris meg lehetett sülni. Lee anyja rózsáinak édeskés illata – a házhoz vezető gyalogút mentén virítottak – a nyitott ablakokon beszállingózva elkeveredett az emberi ürülék orrfacsaró bűzével, amitől az egész helynek pontosan olyan szaga lett, mint egy rakás beparfümözött szarnak. Lee érezte, hogy ilyen melegben nem kéne berúgnia, másfelől viszont józanon nem bírta elviselni az anyja bűzét.
A házban volt légkondicionáló, de Lee hetek óta kikapcsolva tartotta, hogy a párás, meleg levegő súlya alatt az anyja nehezebben kapjon levegőt. Amikor Lee és az anyja maguk voltak a házban, Lee kikapcsolta a légkondicionálót, és plusz paplanokat terített a vén
