HUSZONHETEDIK FEJEZETA várostól délre megállt az út szélén a kocsival, kiszállt, és karját maga köré fonva várta, hogy elmúljon a reszketés.
A remegés dühödt nekibuzdulásokban rázta, de idővel ritkulni kezdtek a rohamok. Amikor végül abbamaradtak, a bágyadt és szédelgő Ig pihekönnyűnek érezte magát. Csak nehogy felkapja a következő vadabb szélroham, gondolta. A sáskák pirregése sci-fi hangeffektusra emlékeztette: földönkívüli halálsugár.
Igaza volt tehát, jól elemezte a helyzetet. Lee valami módon tényleg kívül esik a szarvak hatókörén. Lee ugyanis a többiekkel ellentétben nem felejtette el, hogy tegnap találkozott vele; tudta, hogy fenyegetést jelent a számára. És most azon lesz, hogy Ighez férkőzzön, mielőtt Ig férkőzhetne hozzá. Ignek tervre volt szüksége, ami nem töltötte el boldogsá
