TIZENÖTÖDIK FEJEZETA templomba menet Ignek egész úton izzadt és furcsának és ragacsosnak érződött a tenyere. A gyomra is háborgott. Tudta, hogy miért, és az ok nevetséges volt – még a lány nevét sem tudta, és soha egy szót sem beszéltek egymással.
Kivéve, hogy a lány jelzett neki. A templom tele volt emberekkel, többek között velük egykorú fiatalokkal, és a lány egyenesen ránézett, és lángoló aranykeresztjével üzenetet küldött neki. Ig még most sem tudta biztosan, miért engedte el, hogyan mondhatott le a lányról, mint egy baseballkártyáról vagy egy CD-ről. Azzal vigasztalta magát, hogy Lee magányos, lakókocsiparki srác, akinek szüksége van valakire, és hogy a dolgok sokszor maguktól rendeződnek. Próbált elégedettséget érezni azzal kapcsolatban, amit tett, de csak feneketlen rémületet érze
