•
– Szeretlek, Yen.
– Szeretlek, Geralt.
– Itt az idő. Szóljunk.
– Szóljunk.
Szóltak. Előbb a vaják szólt, aztán Yennefer szólt. Aztán, mivel hiába vártak bármilyen reakcióra, kórusban kiabáltak.
– Máááár lehet! Készen vagyunk! Adjátok már azt a kést! Hééé! A francba! Kihűl a víz!
– Akkor gyertek ki onnan – mondta Ciri, és bekukkantott a fürdőbe. – Mind elmentek.
– Micsodaaaa?
– Hisz mondom. Elmentek. Hármunkon kívül nincs itt egyetlen teremtett lélek sem. Öltözzetek fel. Szörnyen mulatságosan néztek ki pucéron.
•
Öltözködés közben reszketni kezdett a kezük. Mindkettőjüknek. Csak nagy nehezen tudtak a kapcsokkal, csatokkal, gombokkal boldogulni. Ciri csacsogott.
– Ellovagoltak. Simán. Mindenki, ahányan csak voltak. Mindenkit elvittek, felszálltak a lovaikra, és elmentek. Csak ú
