KILENCEDIK FEJEZET
A fennsík csaknem egészen a távoli, ködben kéklő hegycsúcsokig húzódó valóságos kőtenger volt, itt-ott púpok, tarajok ráncolták, itt-ott éles szirtfogak meredeztek rajta. A hatást hajóroncsok fokozták. Több tucatnyi roncs. Gályák, galeonok, koggék, karavellák, briggek, hulkok, drakkarok. Némelyik olyannak látszott, mintha nemrég került volna ide, mások csak nehezen felismerhető deszka- és gerendahalmok voltak, nyilvánvalóan több évtizede, ha nem évszázada hevertek itt.
Némelyik hajó gerincével fölfelé fordulva feküdt, mások oldalukra fordulva olyanok voltak, mintha sátáni viharok és forgószelek vetették volna ide őket. Megint mások olyannak hatottak, mintha ezen a kőóceánon hajóznának, vitorláznának. Egyenesen és biztosan álltak, büszkén kinyúló gallionnal, a zenitre m
