Sokáig nézegették, hallgattak.
– Vetkőzz le, kérlek.
Ezúttal a király is levetkőzött. Karcsú, fiús teste volt, olyan sovány, mint Giselheré, mint Kayleighé, mint Reefé, akiket sokszor látott, amikor patakokban vagy hegyi tavacskákban fürödtek. De Giselherről és a Patkányokról szinte sugárzott az életerő, szinte sugárzott róluk az élet, az élet akarása a szertefröcskölő ezüst vízcseppek között.
Róla azonban, az Égerfakirályról az örökkévalóság hidege sugárzott.
Auberon türelmes volt. Néha már-már úgy tűnt, hogy meglesz. De nem lett belőle semmi. Ciri bosszús volt magára, biztos volt benne, hogy ez az ő tudatlansága és a jártasság bénító hiánya miatt van. A király észrevette ezt, és megnyugtatta. Mint mindig, nagyon hatásosan. Ő pedig elaludt. A karjaiban.
De reggel nem volt mellette se
