Ettől fuldokolni kezdett. Amikor Wyatt elengedte a haját, a feje előrebukott, aztán csak térdelt a földön, a két kezével a nyakát fogva, görnyedt vállal. Reszketegen szedte a levegőt, a haja elrejtette az arcát. Aztán oldalra fordult. A késre nézett a földön a háta mögött. Jobb kezével elengedte a nyakát, és már nyúlt volna érte, de túl lassú volt. Wyatt elnyomakodott mellette, felkapta a földről a kést, aztán megfordult, és a levegőbe kaszabolt vele, elrettentésül.
Másfél-két méterre megállt az asszonytól, onnan figyelte lihegve. Az pedig visszabámult rá. A haja az arcába hullott, de a loncsos, vértől összecsomósodott tincsek között őt nézte. Wyatt csak a szeme fehérjét látta belőle. Most már lassabban lélegzett. Öt másodpercig szemezhettek így egymással.
– Segítség – szólalt meg az ass
