Chapter 12

1225 Words

Matteo Jól viselek dolgokat, azt kivéve, ha szórakoznak velem. Tisztában van az adottságaival, és úgy véli, hogy ezzel majd sakkban tarthat. Elismerem, olykor még sikerül is neki, mert elkalandoznak a gondolataim. Milyen szép keze van… Amikor a motorom ülését simogatta, szinte beleborzongtam. Ha úgy érne hozzám, feltolnám a falra, és mire észhez térne, már benne is lennék. Jesszus, Matteo! Mit hozott ez ki belőlem… Na szép! Persze, persze, finom a kis hölgy, de emellett irritáló is. Úgy beszél, mintha én lennék eltelve magamtól, holott ő játssza itt a nagy FBI-ügynököt. És mi a francért emlegeti a bugyiját? Köpni-nyelni nem tudtam. Azt hiszi, vicces? Minden ez, csak nem vicces. A nápolyi férfiak nem viccelnek, ha nőről van szó, főképp akkor nem, ha annak alsóneműje is szóba kerül.

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD