Pepo, tollpisztoly, karambol
Papát én vittem ki Ferihegyre. IFOR, KFOR, SFOR, meg a többi ilyen ENSZ-szarság. Kék sapkások. Fasz kivan az összessel. Vettem ki egy hét szabit.
Olyan érzésem volt, mintha egy családtagom repült volna el. Ahová ő megy, ott mindig nagy a córesz. Ha a biztosítók meghallják az ország nevét, egy kedves mosollyal hajtanak el a bús picsába.
A reptéren búcsú gyanánt kezet fogtunk. Semmi duma.
– Majd beszélünk – mondta Papa, fogta a málháját, és elindult az ellenőrzés felé.
– Ja. Majd beszélünk – mondtam halkan, szinte csak magamnak, és elindultam a kocsimhoz.
Napokig nem tudtam mit kezdeni magammal. Akkor még nem sejtettem, hogy hamarosan megint teljesen megváltozik az életem.
Elkezdtem baráti körben érdeklődni egy nyugisabb járőri beosztás után. Talán az aggl
