ÖTVENNEGYEDIK FEJEZET
JASE
A karomban az ernyedt Kazival berontottam, és a gyógyítót szólongatva az egyik szobáról a másikra jártam. Mindenki másfelé mutatott, nem tudták, hol van.
– Arra!
– A betegszobában!
– Ott bent?
– Talán a konyhában.
– Átveszem.
– Nem!
Botladozva rontottam a konyhába. Már mindenki talpon állt, mert hallották a felfordulást, miközben átrohantam az óvóhelyen. Amikor meglátták Kazit a karomban, tisztára söpörték a nagy asztalt. Odafektettem Kazit, de akkor már anyám és a gyógyító is odafutott.
– Ashtik harapták meg. Ellenméreg kell! Van nálad?
– Valaki hozza ki a táskámat a betegszobából! – kiáltott Rhea, aztán félretolt, hogy megvizsgálhassa. Amikor meglátta a sebeket és az elszíneződéseket Kazi karján, lábán és mellkasán, a fejét rázta, aztán a csuklójáért
