Bevezetés: A magyar titkosszolgálatokról röviden

930 Words
Bevezetés A magyar titkosszolgálatokról rövidenEbben a könyvben jórészt olyan történetekről írok, amelyekben a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok vagy azok elődszervei érintettek. Magyarországon jelenleg öt nemzetbiztonsági szolgálat működik, ezeket gyűjtőnéven titkosszolgálatoknak1 nevezik. Nem azért, mert a létezésükről nem tud a nyilvánosság, hanem mert titkos módszerekkel, eszközökkel dolgoznak. Ellentétben a rendőrökkel a nemzetbiztonsági szolgálatok tisztjei nem vehetnek őrizetbe senkit, klasszikus bűnügyi nyomozást sem folytathatnak, az ő ügyeik csak nagyon ritkán kerülnek a nyilvánosság elé (ha mégis, akkor az általában valami komoly politikai vagy diplomáciai bajt jelez), nem ír róluk a sajtó, nem beszél róluk a közvélemény. Vagyis e szervezetek titkossága nem valamiféle törvényen kívüli, szürke zónában zajló kétes ügyködésből származik – noha e könyvben ilyesfélére is hozok példát –; ellenkezőleg: a titkosszolgálat keretében állami hivatalok működnek a maguk törvények szabta keretei között. Néha merevebb, néha rugalmasabb keretek között… De lássuk, milyen intézményekről is van szó! Az egyik nemzetbiztonsági szolgálat az Alkotmányvédelmi Hivatal, röviden AH. Feladata, hogy felderítse és elhárítsa a Magyarországra leselkedő veszélyeket: ezek lehetnek például idegen államok hírszerzői Magyarországon, akik titkos tevékenységükkel veszélyeztethetik az állam biztonságát vagy érdekeit, esetleg szélsőséges ideológiákat valló emberek, akik meg akarják dönteni az alkotmányos rendet. Emellett az AH végzi azokat a nemzetbiztonsági átvilágításokat is, amelyeken többek közt a fontos állami pozíciót betöltő személyeknek kell átesniük, illetve olyan intézmények munkatársainak, amelyekben az állam számára érzékeny adatokhoz lehet hozzáférni. Az Alkotmányvédelmi Hivatal elsődleges feladata a megelőzés. Elvileg tehát a hivatal azért működik, hogy ne történjen baj. Az AH elhárítótisztjei informátorokat, ügynököket mozgatnak a céljuk elérése érdekében. Hiszen ahhoz, hogy az AH naprakész legyen, „szemekre és fülekre”, azaz olyan informátorokra van szüksége, akik az adott területen otthonosan mozognak. Az Alkotmányvédelmi Hivatalt 2010 előtt Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) nevezték. Az Információs Hivatal (IH) olyan, akár az AH, csak „pepitában”. Míg az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik kiemelt feladata az idegen kémek tevékenységének elhárítása, addig az IH a magyar kémeket foglalkoztatja. Merthogy minden országnak szüksége van saját kémekre. Az IH tehát kémkedéssel, hírszerzéssel foglalkozik, éppen ezért elsősorban külföldön végzi titkos tevékenységét. Az IH küldi külföldre a magyar hírszerzőket. A hírszerzők dolga, hogy olyan ügynököket, informátorokat szervezzenek be, akik adatokat, információkat szereznek nekik. A köznyelvben használt „kém” szó tehát meglehetősen általános fogalom, és nem túl szakszerű – a titkosszolgák nem is szeretik, ha „lekémezik” őket. Ebben a hierarchiában ugyanis mindenkinek megvan a maga jól körülhatárolt feladata. Nagyon leegyszerűsítve: az AH-nak azért van szüksége az informátorok hálózatára, hogy az országra leselkedő veszélyeket kellő időben detektálja, az IH-nak pedig azért, hogy a kormány döntéseihez szükséges információkat megszerezze. Míg az AH az állam információit védi, addig az IH más államok titkait próbálja kifürkészni. Szintén a titkosszolgálatok közé sorolják a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, amit röviden NBSZ-nek neveznek. Az NBSZ-nek nincsen hálózata, nem szervez be ügynököket. Egyetlen feladata, hogy segítse a többi titkosszolgálatot és más állami szerveket, legyen az a rendőrség vagy akár az adóhatóság. Ha bármely állami szerv titokban információkat kíván gyűjteni, az NBSZ-t hívja segítségül – úgy is mondhatnánk, ők amolyan „technikai szolgáltatók”. Ha például egy titkosszolgálat le akarja hallgatni valakinek a telefonját, internetes kommunikációját, vagy titokban be akar hatolni valakinek a lakásába, hogy „bepoloskáztassa”, netán figyeltetni akar valakit, akkor a feladatot az NBSZ munkatársaira bízza. Az IH vagy az AH munkatársai közvetlenül nem hallgatják le a telefonokat, nem figyelik az internetes kommunikációt, nem poloskáznak be lakást, ezt az NBSZ végzi el számukra. Az így megszerzett adatokat az NBSZ továbbítja a megrendelő szervnek. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat persze nem csak technikai segítséget nyújt az állami szerveknek. Alá tartozik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet, amely az államtitkokat kezelő elektronikus rendszereket és a rejtjelezésekkel kapcsolatos tevékenységet engedélyezi, felügyeli. Ez a szervezet felel azért is, hogy a „titkos”, a „szigorúan titkos” és a „bizalmas” minősítésű dokumentumokat kezelő elektronikus rendszereket és helyiségeket megfelelően védjék. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet a kibertérből érkező támadásokkal, incidensekkel foglalkozik. Az NBSZ Koordinációs és Műveleti Igazgatósága gondoskodik arról, hogy a titkosszolgák szükség esetén fedőokmányokat kapjanak. Az Információs Feldolgozó Igazgatóság a telefonok, az internet és akár lakások titkos lehallgatása során keletkezett információkat dolgozza fel. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok mellett működik katonai titkosszolgálat is Magyarországon. 2010 előtt két szervezet látta el ezt a területet: az egyik a katonai hírszerzéssel foglalkozó Katonai Felderítő Hivatal, a másik, a katonai elhárítással foglalkozó Katonai Biztonsági Hivatal. 2010 után a két szervezetet összevonták, így alakult meg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a KNBSZ. Ezt a szervezetet úgy kell elképzelni, mintha a hírszerzéssel foglalkozó IH-t és az elhárítással foglalkozó AH-t összegyúrták volna, a KNBSZ ugyanis katonai hírszerzéssel és katonai elhárítással egyaránt foglalkozik. Ezek tehát a klasszikus értelemben vett magyarországi titkosszolgálatok. Munkájukat segíti a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, a TIBEK is, ami terrorizmussal és szervezett bűnözéssel kapcsolatban gyűjt információkat, de mint neve is mutatja, elsősorban elemzéseket végez a begyűjtött adatok alapján. Nem keverendő össze a TEK-kel, ami a törvény szerint nem nemzetbiztonsági szolgálat. A rendszerváltás előtt még nem létezett Információs Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, ahogy Nemzetbiztonsági Szakszolgálat sem. Akkor a titkosszolgálatokat sem nemzetbiztonsági szolgálatoknak hívták, hanem állambiztonsági szolgálatoknak. Az 1990-es évet megelőző korszakban egészen más politikai viszonyok között működtek ezek a szolgálatok, és más volt a céljuk is – annak fényében, hogy egészen más volt az „ellenség”. Sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az úgynevezett belső reakció – vagyis a rendszerrel szembenállók – megfigyelése, hatástalanítása vagy beszervezése, ami rengeteg egyszerű, civil állampolgárt állított célkeresztbe. 1990 előtt az állambiztonsági szolgálatok a Belügyminisztérium III-as Főcsoportfőnöksége alá tartoztak, ezen belül a kémelhárítás, a hírszerzés, a belsőreakció-elhárítás mind-mind külön főosztályokat alkottak. De ez már a történelem része… I. HIDEG IDŐK„A kanapéjukon ültek egymás mellett, Halmi óvatosan félrehúzta a doboz elején lévő két szélső, téglalap alakú díszítést, ekkor a doboz alja kinyílt, és egy rejtekhely vált láthatóvá. Zsóka csodálkozva nézte, férje pedig elmagyarázta neki, hogy ezen a rejtekhelyen fogja hazacsempészni és tárolni a kémeszközeit. Azokat az eszközöket, amelyekkel tartani tudja majd a kapcsolatot a CIA-val.”
Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD