Gábor úgy nyávog, mint valami macska. Hülyeségekről faggatja Abigélt, azt hiszi, hogy a tizenegy éves lánya nem veszi észre, hogy valójában nem is érdekli, mi van vele. Abi kedvetlenül válaszolgat, de azért odabújik Gáborhoz, aki olykor nem tud mit kezdeni a helyzettel. Egyszerűen nem értem őt! Tíz évig a mindennapjai része volt ez a kislány, most meg feszeng, ha az ölébe akar ülni.
– Voltál ma is szoláriumban? – Egyszerűen képtelen vagyok magamban tartani a rosszindulatú kérdést. Zavarba jön, meghúzgálja a pólóját, mintha azzal segítene a vöröslő képén. – A nyaralások alatt szépen lebarnultál. Kár bohócot csinálnod magadból. Jobban hasonlítasz egy homárra…
– Most azért hívtál ide, hogy kötekedj?
Abigélhez lépek, kezébe nyomom a frissen kiöblített fürdőruhákat.
– Abi. Kiterítenéd a ter
