Abigél sosem volt nagy alvó, pláne akkor nem bír magával, ha tudja, hogy valami izgalmas dolog vár rá. Nagyon várja a strandolást, főképp, amióta reggel közöltem vele, hogy Maya is jön. Öt perc alatt a harmadik fürdőruháját hozza elő, és dobja a táskába.
– Abigél! Az az egy bikini, amit a ruha alá veszel, bőven elég lesz.
– Biztos? Abból kivan a cicim.
– Nincs is cicid!
– De igen, anya, van!
Nyilván nincs neki, de ezen nem veszünk össze.
– Egy hete is az volt rajtad a bánki tavon.
– Jó, de akkor is viszem a többit is.
Abból a többiből kettő egyrészes úszódressz, amit biztos nem fog fölvenni, mert azokat a testnevelésórákon tartott úszásokra szokta vinni, és utálja őket. A harmadik a tavalyi bikinije, és nem értem, ha az ideiből szerinte kivan a „cicije”, akkor a tavalyiból vajon mi
