A két fekete Q7-es Audi tempósan szelte át a várost. A lemenő nap sugarai vakítóan tükröződtek vissza az épületek ablakain. Az öreg, olívazöld Mercedes alig tudta tartani velük a tempót. A csapat már teljes felszerelésben ült a kocsikban, a csuklyákat ugyan még nem húztuk fel, de már a fejünkön voltak. A találkozási ponton Milo várt ránk, szintén talpig feketében. Két páncélos, két Mercedes kisbusz és az elmaradhatatlan éjfekete Sprinter mentő. Ott volt minden jármű, ami erre a bevetésre ki lett vezényelve. Milo főnökei egyenes adásban lesték minden mozdulatunkat, éppen úgy, mint Issurék. Persze a németek megosztották az élő adást az izraeli társszervekkel. Eljött a pillanat, amikor végre pontot tehetünk ennek az ügynek a végére. Az előzetesen megbeszélt tervet követtük. Milo sem akart kim
