HATODIK FEJEZET
Letértek a Newa-völgyben húzódó fő útvonalról, a hegyeken át vágták le az utat. Olyan gyorsan haladtak, ahogy a keskeny, kanyargós, változatos színű mohával és zuzmóval borított, fantasztikus formájú sziklákhoz simuló ösvény engedte. Útjuk függőleges sziklahasadékok között vezetett, melyekről szalagokra szakadozott zuhatagok és vízesések törtek lefelé. Vízmosásokon és szurdokokon keltek át a szakadékok fölött ide-oda ringó hidacskákon, lent fehér habzással örvénylettek a folyók.
A Gorgona szögletes pengéje már-már a fejük fölött sejlett. Az Ördöghegy csúcsát nem láthatták – beburkolózott az eget eltakaró fellegekbe és ködcsomókba. Az időjárás – ahogy a hegyekben ez lenni szokott – pár óra alatt romlott el, szitálni kezdett az eső, kellemetlenül, alattomosan szitált.
Amik
