De a Bikafej – vagy inkább de Peyrac-Peyran báró – nem figyelt rá. Úgy tűnt, csak Kökörcsint látja.
– Becsületemre – mondta elnyújtottan. – Nem téved a látásom! Julian vikomt úr saját személyében. Ah! Örülni fog a hercegnő asszony!
– Kicsoda Julian vikomt? – érdeklődött a vaják.
– Én vagyok az – mondta félhangon Kökörcsin. – Ne avatkozz ebbe bele, Geralt.
– Megörül majd Anarietta asszony – ismételte meg de Peyrac-Peyran báró. – Ah, becsületemre! Mindannyiótokat elviszünk Beauclair várába. Csak semmi kifogás, vikomt, meg sem hallok bármiféle kifogást!
– A haramiák egy része elszökött. – Geralt meglehetősen fagyos hangot engedett meg magának. – Azt javaslom, előbb fogjuk őket el. Aztán majd átgondoljuk, mit kezdjünk ezen az érdekesnek induló napon. Mit szól hozzá, báró úr?
– Becsületem
