– Az üzlet az üzlet – válaszolta Houvenaghel. – Ha valamire kereslet van, mért ne adjuk nekik el? Fizetnek az emberek a farkasviadalért? Az endriágok és az aardvarkok küzdelméért? Azért, ha kutyákat uszítanak egy hordóba zárt borzra vagy egy sárkánykígyóra? Min csodálkozol annyira, Imbra? Az embereknek ugyanúgy szükségük van játékokra és heccekre, mint kenyérre, sőt, még inkább, mint kenyérre. Akik idejöttek, azok közül sokan a szájuktól vonták meg a falatot. Nézz csak rájuk, hogy csillog a szemük. Alig tudják kivárni, hogy a hecc megkezdődjék.
– De ha hecc van – tette hozzá Bonhart gonoszul mosolyogva –, a sportnak legalább a látszatát meg kell őrizni. A borz, mielőtt az ebek a hordóból kirángatják, harapni tud a fogacskáival, így sportszerű. A lánynak meg kardja van. Ez is legyen sports
