ÖTÖDIK FEJEZET
– Mit keres egy vaják az én területemen? – ismételte meg a kérdést Fulko Artevelde riedbrunei prefektus, aki láthatóan türelmetlenkedett már az elhúzódó csönd miatt. – Honnan jön ez a vaják? Hová igyekszik? Mi a célja?
Hát így végződik, ha a jótevőt játsszuk, gondolta Geralt, miközben a prefektus megkérgesedett sebhelyektől éktelenkedő arcát nézte. Így végződik, ha a nemes vajákot játsszuk mocskos erdei emberek csürhéje iránti irgalomból. Így végződik, ha luxusra vágyunk, fogadóbeli éjszakázásra, ahol mindig akad egy spicli. Ilyenek a következményei, ha egy fecsegő versfaragóval utazunk. Hát most itt ülök egy ablak nélküli, cellára hasonlító helyiségben egy kemény, a padlóhoz erősített kihallgatószéken, a szék támláján pedig, és ezt nem lehet nem észrevenni, fogantyúk és b
