– Adjon más magyarázatot.
– Nem, maga adjon nekem!
– Sajnálom. Nem rendelkezem mással.
– Sugallhatnék valamit – mosolyodott el rosszindulatúan a prefektus. – De minek? Tegyük a dolgot tisztába. Engem nem érdekel, ki és miért akarja magát holtan látni. Nem izgat, honnan vannak ennek a valakinek magáról ennyire nagyszerű információi, beleértve a frizurák színét és hosszát is. Többet is mondok: megtehettem volna, hogy egyáltalán nem értesítem erről a merényletről, vaják úr. Nyugodtan felhasználhattam volna a csapatát mint egy Fülemüle elleni, semmit sem sejtő csalétket. Nyomon követem, megvárom, míg a Fülemüle lenyeli a horgot, a zsinórt, a súlyt meg az úszót. És akkor szépen elkapom. Mert róla beszélek, ő a fontos nekem. És hogy maga akkor már fűbe harapott volna? Hát, ez a szükséges ross
