– …Féltésben – fejezte be nyugodtan Hotsporn. – A Kimérafej fogadóban. Úgy harminc mérföldnyire innen. Ha nem cikáztatok volna ide-oda a Veldánál, bizonyára már tegnap összeakadtatok volna vele. De ez nem izgat benneteket, tudom. Ég veled, Giselher. Ég veletek, Patkányok. Almavera mester? Metinnába tartok, és mindig szívesen utazom társaságban… Mit mondtál, mester? Hogy szívesen? Gondoltam. Pakold össze hát a boltodat. Fizessétek ki, Patkányok, a mester művészi fáradozásait.
•
A postaállomáson sült hagyma és krumplileves szaga terjengett, a gazda felesége főzött, akit ideiglenesen kiengedtek éléskamra-fogságából. Az asztalon a gyertya szikrázott, lobogott, lángbajuszt eresztett. A Patkányok úgy összehajoltak az asztal fölött, hogy a láng szinte megperzselte összebújó fejüket.
– Féltésbe
