Mit ne mondjak, rohadt megnyugtató kisétálni így, fegyver nélkül. Nem érdekelne, ha a kezem össze lenne kötözve, de legalább feszülne a vállamon egy karabély, vagy lenne az övemben egy tőr. Fegyver nélkül a katona fél ember. A puszta öklöm most az erőm, de remélem, nem marad így sokáig. Eszemben sincs támadni, reménytelen lenne; ha pontosabban akarom megfogalmazni, akkor öngyilkosság. Paulnak beszélnie sem kell, egy véleményen vagyunk. Hoztunk egy döntést, ehhez most már tartjuk magunkat. Úgy, ahogy akkor, az után az eset után is.
Szavak nélküli egyezség, közös kereszt.
Főtt krumpli, sült hús és rum vár minket az asztalon, de Gloria félretolja az italt.
– Az ivás ötletét nem támogatom. Mindjárt kaptok vizet, józannak kell maradni!
– Mondja ezt egy kokainfüggő nő!
– Vigyázz a szép képe
