HARMINCHETEDIK FEJEZETValamivel később Lee felült. A kukorica eszelősen suttogott, valótlan pletykákat terjesztve róla. A macska eltűnt a kerítésről. Közben teljesen besötétedett, és amikor felpillantott, Lee rajtakapta a csillagokat, hogy már megint mozognak. Ezek most mind erre-arra röpködő műholdak voltak. Aztán megbillent az égen a Hold, lejjebb pottyant pár centivel, megbillent megint. Mintha a mennyország díszletfüggönye készült volna leszakadni, hogy előtáruljon az üres színpad. Lee felnyúlt, és visszatette a Holdat a helyére. Jéghidegnek érezte a markában, teljesen elzsibbadtak tőle az ujjai, mintha jégcsapot markolt volna.
Ahhoz, hogy a Holdat megreparálja, hirtelen toronymagasra kellett nőnie, és amikor fentről lenézett kis West Bucksport-i szegletükre, olyasmiket látott, amiket
