HARMINCNYOLCADIK FEJEZETLee is bekészített egy mosolyt, amikor Merrin ajtót nyitott neki, de a lány nem értékelte, szinte rá se pillantott.
– Mondtam Ignek, hogy ma Bostonba jövök a képviselő miatt, mire közölte, hogy megszakítja velem a kapcsolatot, ha nem viszlek el vacsorázni valami jó helyre.
A kanapén két lány ült, ferde szeműek, mint Merrin lakótársa, a Growing Pains ismétlését nézték a felhangosított tévén. Köztük és a lábuknál a padlón kartondobozok kupacai. A lakótárs az egyik szék karfáján ült, és a mobiljába üvöltözött. Lee nem sokra tartotta az ázsiaiakat úgy általában (kaptárlakók, csak a mobiltelefonok és a fényképezőgépek érdeklik őket), az ázsiai iskoláslány-külső – fekete csatos cipő, térdzokni és rakott szoknya – viszont nagyon is bejött neki. A lakótárs szobájának nyit
