NYOLCADIK FEJEZETAz előszobába visszaérve Ig a szúnyoghálós verandaajtó és az azon túli, napsütötte világ felé pillantott, és arra gondolt, hogy tényleg odébb kellene állnia, most rögtön, eltűnni innen, mielőtt összefut még valakivel, az apjával vagy a bátyjával. Ekkorra letett arról, hogy megkeresse Terryt, úgy döntött, elkerüli mégis. Figyelembe véve az anyja által mondottakat, jobbnak látta, ha senki más iránti szeretetét nem teszi próbára.
Aztán ahelyett, hogy kiment volna az ajtón, inkább mégis megfordult, és nekivágott az emeleti lépcsőnek. Ha már egyszer itt jár, gondolta, legalább nézzen szét a szobájában, nincs-e valami, amit magával akar vinni, amikor odébbáll. Odébbáll, de hová? Egyelőre nem tudta. Viszont simán benne volt a pakliban, hogy soha többé nem jön vissza.
Szinte még
