NEGYVENEGYEDIK FEJEZET
JASE
A feleségem.
Megígértem Kazinak, hogy együtt mondjuk el nekik, amikor mind összegyűlnek. Szerintem a vacsoraasztalnál lett volna a legjobb. El is képzeltem, milyen lesz. Mindenki telve várakozással; tudják, hogy valami készül. Előttünk a kedvenc ételeink várakoznak majd – abált nyúl bolondszósszal, halragu, zsályás sütemény. Pohárköszöntők is lesznek. Többen is tósztot mondanak. Boldogság. Ölelések. Ugratás. Nevetés. Együtt mondjuk el nekik. Kazi akarta így. Én is így akartam.
Most nélküle kiabáltam ki a titkot, és nem volt benne boldogság. Gyilkos indulat volt benne helyette. Hány Kazinak tett ígéretemet szegtem meg? Ez alighanem csak kis dolog volt, ami miatt aggodalmaskodhattam, de égetett, mint a sav. Ez is kicsúszott a kezünkből.
A vízesés felé igyekez
