Yennefer fájdalmas, vad, kétségbeesett kiáltást hallatott.
– Fáj – következtetett Vilgefortz, és rászegezte élő szemét és a holt kristályt. – Hát persze, hogy fáj. Kezdj letapogatni, Yennefer. Ne ellenkezz. Ne tettesd a hőst. Jól tudod, hogy ezt nem lehet kibírni. Az ellenállásnak siralmas következményei lehetnek, agyvérzésed lesz, végtagbénulást kapsz, vagy teljesen megbénulsz. Kezdj hozzá!
A nő összeszorította a száját, még a fogai is belecsikordultak.
– Na, Yennefer – mondta szelíden a varázsló. – Akár kíváncsiságból! Biztos kíváncsi vagy, hogy boldogul a védenced. Nem fenyegeti-e veszély? Hátha bajban van? Hiszen tudod, milyen sok rosszakarója van Cirinek, akik a vesztét óhajtják. Kezdj hozzá. Ha megtudom, hol van a lány, idehozatom. Itt biztonságban lesz… Itt senki sem talál rá. Se
