NEGYVENHARMADIK FEJEZETIg ült a kémény aljában a meleg délutáni napsütés kerek fényfoltjában, és a feje fölé tartotta Merrin mammogramját. Az augusztusi égbolt által hátulról megvilágítva az emlő belsejének szövetei úgy néztek ki, mint egy éppen novává alakuló fekete nap, úgy néztek ki, mint a Végítélet, és az égbolt olyan volt, mint a szőrzsák. Az ördög pedig felütötte a Bibliáját, de nem az Ótestamentumnál, és nem is az Újnál, hanem a legutolsó oldalon, ahová évekkel korábban a bátyja lexikonjából a morzeábécét másolta. Még le sem fordította a rejtjelezett üzenetet, de már tudta, hogy ez egy másfajta, végső testamentum. Merrin végakarata.
A boríték sarkára írt pontokkal és vonásokkal kezdte. Meglehetősen egyszerű üzenet volt, mindössze ennyi: KAPD BE, IG.
Ig trágár, varjúkárogás-szerű
