NEGYVENÖTÖDIK FEJEZETIg úgy számolta, Leenek legalább fél óra, míg odaér; ha Portsmouthból jön, valamivel több. Nem tűnt sok időnek. Ig nem is bánta. Minél tovább gondolkodna azon, amit meg kell tennie, annál kisebb az esély, hogy megtegye.
Az épületet megkerülve éppen fel akart húzódzkodni az ajtónyíláson át a tető nélküli nagy terembe, amikor meghallotta, hogy a háta mögött, a keréknyomos erdei úton autó közeledik. Jéghidegen áramlott szét ereiben az adrenalin. Villámgyorsan követték egymást az események, túlságosan is gyorsan, hacsak nem az történt, hogy Lee már az autójában ült, amikor Ig felhívta, és valami okból eleve ide tartott. Annyi, hogy Lee hatalmas piros Caddyje helyett egy fekete Mercedes döcögött a romok felé, és valami okból Terry Perrish ült a volánnál.
Ig leguggolt a fű
