Terry nem mozdul, nem válaszol, és nem is néz Leere. A vér trappolva lüktet a csuklójában.
– Mondok valamit – folytatja Lee a józan ész megnyugtató hangján. – Per pillanat csúnyán megbuknál egy drogteszten. Nem akarsz te így beállítani a rendőrökhöz. Három órát ha aludtál, nem tudsz tisztán gondolkodni. Merrin egész éjjel halott volt, Terry. Miért nem szánod arra a reggelt, hogy átgondold a helyzetet? A hullát esetleg csak napok múlva találják meg. Ne ugorj bele olyasmibe, amit aztán már nem csinálhatsz vissza. Várj, amíg biztosan tudod, mit akarsz.
Szörnyű dolog ilyet hallani – a hullát esetleg csak napok múlva találják meg –, a kijelentés harsány színekkel megidézi a látványt, ahogy Merrin élettelenül fekszik a páfrányok között a nedves fűben, a szemében esővíz, a haja közt bogár furak
