TIZEDIK FEJEZETTerry a falnak támaszkodva állt, közvetlenül a lengőajtó mellett. Nem nézett ki túl jól – nyilván az időeltolódás. Borostás volt, a szemhéja puffadtnak tűnt, mintha allergia kínozná. Terry mindenre allergiás volt – virágporra, mogyoróvajkrémre; egyszer majdnem belehalt egy méhcsípésbe. Mintha lefogyott volna, lógott rajta a fekete selyeming és a gyapjúnadrág.
Kis ideig némán méregették egymást. Utoljára Merrin meggyilkolásának hétvégéjén voltak egy helyiségben, és Terry akkor sem nézett ki sokkal jobban, csak hebegett-habogott, amikor együttérzéséről biztosította Iget. Nem sokkal később visszautazott a nyugati partra – elvileg zenekari próbái voltak, bár Ig gyanította, hogy inkább a Fox vezetősége rendelte haza, a kárelhárítást megbeszélendő –, és azóta sem járt a szülőváro
