HUSZONHARMADIK FEJEZET
KAZI
Könyvek vettek körül az ágyon, lapjaik közül kikandikáltak a szellemek. Suttogások erről, arról… Tarts ki, bármit kell tenned. A Ballenger szellemek éppen olyan kétségbeesettek voltak, mint azok, akiket én ismertem. Élj túl, nem számít, kit kell megölnöd. Talán még azoknál is kétségbeesettebbek.
Az éjszaka jó részében Jase könyveit olvasgattam. Miután jó néhányat átlapoztam, rájöttem, hogy szinte mindegyiket kézzel írták, és a legtöbbet Jase. A felső polc tetején lévőkben még gyerekes volt az írás. Úgy tűnt, a taníttatása része volt, hogy a saját kezével leírja a család történelmét és történeteit. Talán ez volt az oka, amiért ilyen jól tudta. Sok történet szokatlan volt – nem hosszú, egybefüggő mesék voltak, hanem több száz, talán több ezer rövid, olykor csak
